Pozitívak - a csapat
Itt add meg az alcímet

Illényi Évi, elnök

"Meredeken csak azoknak ível fel a sorsa, akik bátran szembenéznek a kihívásokkal. Ragadd meg a lehetőséget és fordítsd javadra a pillanatot!"

15 évig dolgoztam újságíróként, mind az írott, mind az elektronikus médiában. Több mint 10 éve kezdtem a drogkérdéssel foglalkozni, amikor csatlakoztam a Petőfi Rádió adójának Drogér(i)a című műsorának csapatához, akikkel a legális és illegális tudatmódosítás jelenségével és a hazai drogpolitika alakulásának bemutatásával foglalkoztunk. Készítettem riportot drogfogyasztókkal, kábítószerfüggő családtagjaival, szakemberekkel, rendőrökkel. Több olyan műsorom készült, amely során tudatosult bennem, hogy ez a téma a szívügyemmé vált és törekedtem arra, hogy bár személyes tapasztalatom nincs a drogokkal, de fontos, hogy minél nagyobb tudást szerezzek, és hatékonyan tudjak tevékenykedni elsősorban a megelőzés területén. A Sziget Droginformációs Alapítvány Életvezetési Központjának projektvezetőjeként-trénereként lehetőségem nyílt a 4-21 éves korú fiatalokkal mind többet beszélgetni a témáról, elsősorban az egészséges életmód erősítése céljából. Ma már kommunikátornak tartom magam, mert nem csupán drogemegelőzéssel segítem az egészséges életmód "elsajátítását", de életúttervezéssel és médiaelemzéssel is tudatosítom a szermentes életformát, amely elsősorban a pozitív szenvedélyekből táplálkozzon. De vannak-e pozitív szenvedélyek? Egyszer egyik ismerősöm így válaszolt: "Számomra ez a kifejezés értelmezhetetlen. Ha valaki minden szabad idejét testedzéssel, vagy táncolással tölti, ugyanúgy nem lesz elérhető a gyereke számára, mintha kocsmába járna. A hegymászásba is sokan belehalnak, a Himalája oldala tele van megfagyott adrenalin-függő extrém sportolók holttesteivel. Valakik hiába várták őket haza. A kémiai szerek belgyógyászatilag nagyon veszélyesek, ehhez képest a nem kémiai függőségek orvosilag "pozitívak". Talán igaza volt. Nem azt mondom, hogy mindenekfelett, hanem beépítve életünkbe, és akkor észre sem vesszük, hogy a tánc, a festés, a zene, a sport, a színjátszás, fotózás, egyéb - a szenvedélyünk, hiszen természetessé válik a mindennapokban. Nem szenvedély többé.

Fontos, hogy megtanuljuk: "Nem szerethet mindenki. Lehetsz te a világ legfantasztikusabb szilvája, érett, zamatos, kívánatosan édes, és kínálhatod magad mindenkinek, de ne feledd: lesznek emberek, akik, nem szeretik a szilvát. Meg kell értened: hogy te vagy a világ legfantasztikusabb szilvája, és valaki, akit kedvelsz, nem szereti a szilvát, megvan rá a lehetőséged, hogy banán legyél. De tudd, ha azt választod, hogy banán leszel, csak középszerű banán leszel. De mindig lehetsz a legjobb szilva. Vedd észre, hogyha azt választod, hogy középszerű banán leszel, lesznek emberek, akik nem szeretik a banánt. Töltheted életed további részét azzal, hogy igyekszel jobb banán lenni, ami lehetetlen hisz te szilva vagy, de megpróbálkozhatsz megint a legjobb szilva lenni..." Én mindig megpróbálom!

Végzettségeim: Ungvári Állami Egyetem Filológiai Kar magyar nyelv és irodalom szak, tanári diploma (1999)

Bálint György Újságíró Akadémia - felsőfokú újságíró szak (2000)

Magyar Rádió Médiaiskola-felsőfokú újságíró, televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő 2000)

Sziget Droginformációs Alapítvány egészségmegőrzés és drogprevenció, LEC program (60 órás tanfolyam) - drogpreventor, oktató, tréner (2006)

Bűnmegelőzési Akadémia "A bűnmegelőzés alapjai" (20 órás tanfolyam) - (2006)

Szakmai tapasztalataim, életvezetési tréner, drogpreventor:

2006 óta a Sziget Droginformációs Alapítvány Életvezetési Központjának projektvezetője és trénereként többezer óvodás, kisiskolás, középiskolás gyereknek tartottam előadást az egészséges életmódról, az énkép szerepéről, a média hatásáról, a drogok pusztító hatásáról, az élet szépségeiről. (A teljesség igénye nélkül: XVI., II., VII., XX., kerület önkormányzati fenntartás oktatási intézményei, Pest Megye Önkormányzatának közép- és szakiskolái, Széchenyi István Általános Iskola, Alsónémedi, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Dunaharaszti)

Újságíróiként: Kárpáti Igaz Szó megyei napilap - újságíró belpolitikai-, ifjúsági rovat, tördelőszerkesztő - 1992-1999

DéliBáb ifjúsági magazin felelős szerkesztője és művészeti szerkesztője

Napi Gazdaság - újságíró -1999-2000

Grál Reklámügynökség - hirdetésszervező, magazin-szerkesztő - 2001

Magyar Rádió/Kossuth Rádió - Külpolitika-Határok nélkül - szerkesztő-riporter - 1999-2005

Magyar Rádió/Petőfi Rádió - MÁS-SÁV - DROGÉR(I)A - szerkesztő-riporter - 1999-2005

168óra heti magazin - külsős munkatársa

CENA Közép-Európai Hírügynökség - hírszerkesztő, mobilhíradó-felelős szerkesztő (Pannon mobilszolgáltató számára) - 2005-2006

Friderikusz produkció - ATV - külső munkatárs, szerkesztő-riporter - 2006

Netforum - Hölgyfórum főszerkesztő - 2006

Vitalradio (internetes, életmód rádió) - Egészség, Esélyegyenlőség és Független - szenvedélymagazin, szerkesztő-riporter-műsorvezető 2006-2007 (hobbirádiózás, mint pozitív szenvedély)

Fóti Gabi, alelnök

Itt add meg az alcímet

2001-ben végeztem az Eszterházy Károly Főiskola médiapedagógia szakán. Leginkább az érdekelt, hogyan befolyásolja a kereskedelmi televízió- csatornák elterjedése a társadalom legvédtelenebb médiafogyasztóit, a gyerekeket. 2008-ban részt vettem a Sziget Alapítvány középiskolai médiaprogramjának megújításában, és sikerült azt teljesen összhangba hozni a folyamatosan működő drogfoglalkozások témájával. A legális-és illegálisan kapható drogokról, azok rövid-és hosszú távú hatásairól, a médiahatásokról valamint ezek kapcsolatáról beszélgettünk a gyerekekkel, természetesen a korosztályok életkori sajátosságainak megfelelően. Az iskolákat járva tapasztaltam, hogy a gyerekek gyakran mennyire unják a prevenciós előadásokat, egy-egy évben több is adódik, ami számukra haszontalan időtöltés, üres papolás, nem egyeztethető össze a szemléletükkel, életmódjukkal, érdeklődésükkel. Nagyon fontos, hogy a fiatalok véleményére alapozva, érdeklődésüknek megfelelően, szabadon irányítsuk a beszélgetéseket. Hiszem, hogy a hatásos prevenció nem egyszeri tanóra az iskolában, nem előadás, nem tudományos ismertetés. Folyamatosan jelen kell lennünk a diákok életében, és ehhez meg kell találnunk a megfelelő csatornákat: délutáni elfoglaltságok, szabadidős programok, szakkörök. Az elmúlt tíz évben elvégeztem egy gyógypedagógiai asszisztensi képzést is, és a nyáron második alkalommal szerveztünk kollégáimmal alkotó-és sporttábort, ahol 6-13 éves gyerekeknek nyújtottunk hasznos, médiamentes, közösségi elfoglaltságot.

Peres Ildikó

Seniorblog

Peres Ildikó vagyok, angol nyelvtanár, testépítés-fitnesz sportedző, személyi tréner.Tanulmányaimat az IWI Sportakadémián végeztem. Ha jól számolom, már 25. éve foglalkozom a testformálás különböző módszereivel; igaz, csupán amatőr szinten, a saját kedvtelésemre. Néhány hónapja fogalmazódott meg bennem az igény arra, hogy tapasztalataimmal, elméleti és gyakorlati tudásommal másoknak is segítségére legyek. Különösen szívesen fordulok a saját korosztályom és főleg a senior korúak felé. Számukra a rendszeres testedzés, azegészségmegőrző táplálkozás és a lelki balansz megteremtése a legkézenfekvőbb eszközei a prevenciónak, amely segít abban, hogy a magas szintű életminőség minél hosszabb ideig fenntartható legyen. 
Fontosnak tartom a fitnesz, az alakformálás alternatív megközelítését, amely nem elsősorban a külalak, a "külsőség" minden egyéb tartalmat háttérbe szorító elsődlegességét jelenti, hanem inkább a test és lélek harmóniájának megteremtését, és ezáltal a hosszantartó, egészséges, boldog élet fenntartását. Természetesen az esztétikum fontos igény lehet napjainkban, de úgy gondolom, hogy a testi-lelki összhang megteremtésével, az énkép, az önértékelés javulásával, az egészséges életvitel kialakításával a külső megjelenés automatikusan és azonnal észrevehetően átalakul. 
Ma már tény, hogy rendszeres testmozgással karbantarthatjuk a keringési rendszert, jelentősen késleltethetjük a mozgató szervrendszer elhasználódását, így az ízületi porckopást és a csontritkulást, ezáltal megőrizhetjük mozgékonyságunkat és magas energiaszintünket. Ha ezt a testi feltételt megteremtettük, innen már nem is kihívás a lelki jól-lét elérése; a kettő - test és lélek - együtt, egymást erősítve fogja körbeölelni az életünket.
Meggyőződésem, hogy az életkor előrehaladtával nem szabad lemondanunk aktivitásunkról, és nem szabad átadnunk magunkat a gyógyszerek mindenhatóságának. Alapvető célom, hogy minél több közép- és időskorú embert elérjek azzal a szándékommal, hogy megéreztessem velük a rendszeres mozgás, a "jó" táplálkozás és a lélekápolás örömét és hasznosságát.

Keglovich Anita

Ovizsaru

Végzettségem szerint német nyelvtanár vagyok. 4 évig tanítottam egy általános iskolában, és jelenleg is gyerekekkel foglalkozom. Az egyesület segítségével szeretném megtanítani a mai gyerekeknek, hogy mennyi klassz dolog van még a számítógépen kívül. Szeretnék segíteni nekik abban, hogy mentes legyen az életük a káros szenvedélyektől és megmutatni nekik, hogy mivel vezethetik le a bennük felgyülemlett feszültséget, felesleges energiát. Szeretném, ha a sport, a nyelvtanulás és a természet szeretete fontos szerepet játszana az életükben. Hobbim a fotózás, de emellett szeretek kirándulni, sportolni, színházba járni.

IskolákApor Vilmos Katolikus Főiskola (2012)

Kodolányi János Főiskola - német nyelvtanári szak (2005)

Külgazdasági Szakközépiskola - idegenvezető és hostess szak (2001)

Forrai Magániskola, Kéttannyelvű Szakközépiskola - menedzserasszisztens (2000)

Majtényi Réka

Sportfelelős

Majthényi Réka vagyok, 3 kisgyermek édesanyja.

Az ELTE Testnevelés-Rekreáció szakán szereztem tanári diplomát 2007-ben, emellett síoktatóként és úszóedzőként is képesítést szereztem.

Megrögzötten az egészséges életmód elkötelezettje vagyok. Ennek igényszintjének kialakítása minden emberben a fő motivációja minden aktuális projektemnek, legyen az óvodás torna, családi vízi foglalkozás, gyermek vagy felnőtt síoktatás, sportturisztika stb.

Az Egyesületben is egy komplett, többlépcsős egészség-programon keresztül képzelem el a küldetésem beteljesítését.

Koncz Orsolya

Sárkányoslány

Enyhén nehéz a természetem, viszont baromi érdekes vagyok, meg jó ember, empatikus, őszinte, lényeglátó, lényegre törő, szerető, kívánatos, egész életet kitöltő, föld bolygókkal nem rendelkező, múlttal viszont igen, meg nehéz gyerekkorral, de az már rég elmúlt, a jelen teljesen rendben van. Koncz Orsolya olyan gyerek volt, mint amilyenről a legtöbb szülő álmodik: szép, okos és sikeres. Már majdnem tökéletes. De csak majdnem. Mert hiába kapta a dicséreteket, a jobbnál jobb osztályzatokat, hiába keresték kegyét az iskolatársai, az irigyelt gyereket szomorúság gyötörte. Hatévesen az élet értelmét kereste, és mivel nem talált választ kérdéseire, egyre jobban, egyre mélyebben merült el a depresszióban. Senki sem hitte azt, hogy beteg, egyszerűen csak azt mondták rá, hogy "komoly gyerek." Amikor 13 évesen megitta az első felesét, majd néhány évvel később elindult az első kábítószeres utazására, már nem tudták megállítani. Felült a hullámvasútra, és hét éven keresztül száguldott, zuhant, egyik hullámvölgyből a másikba.

Koncz Orsolya: - Hogy abba tudjam hagyni a drogozást, ahhoz elég volt azt a folyamatot látnom, hogy én hatévesen, elkezdtem félni a haláltól, megkérdeztem anyut, a négyéves öcsémét, hogy nekik mi a véleményük. Nem kaptam kielégítő választ, illetve, hát csak annyit, hogy ugyanolyan, mint mielőtt megszülettünk volna. Erre felmerült a többi szokásos kérdés, hogy "De, hogyha meghalunk, akkor miért élünk? És akkor mi ennek az egésznek a célja és értelme?" és utána én minden este órákig nem tudtam elaludni, egyrészt féltem, rettegtem a haláltól, másrészt pedig gondolkodtam ezeken, de hát akkor mi az értelme az egésznek? És ez átfordult egy csúnya depresszióba, aminek a tünete lett az ivás, és aztán a drogozás, és amikor azt vettem észre, hogy most nincs több kérdésem, akkor az egy megvilágosodásszerű állapot volt. Ma már tudom, hogy az életet a szépségével és a fájdalmával együtt kell elfogadni, és hogy az elfogadás a kulcs, nem feltétlenül kérdések és válaszok közti folyamatos hánykolódás. Onnantól fogva nem volt szükség a drogokra, és ez így is van tíz éve.

Koncz Orsolya ma már felnőtt nő, harmincéves. Ma is gyötrik depresszív rohamok, de már jobban tudja kezelni problémáit, mint gyerekként. Viharos múltjáról először három évvel ezelőtt írt könyvet, most pedig itt van a folytatás, a Hullámvasút című könyv." (2006. november 20., 11:45:10 ' John Milton)